A leggyakoribb munkaviszony típus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakör megosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.
A munkavállalók egyik legfőbb kötelezettsége a munkáltatójuk felé a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség, amiért a munkáltató a munkavállaló részére munkabért fizet. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkavállalók valamilyen okból kifolyólag (pl. betegség) nem tudnak munkát végezni, azonban ugyanúgy jogosultak a törvényben meghatározott díjazásra.
Az Európai Unió Bírósága elé egy olyan kérdés került, amely a maximális heti munkaidő referencia-időszakban történő alkalmazásának értelmezését firtatta.
A végkielégítés egy olyan juttatás, amely a munkavállaló javára jár meghatározott esetekben, méghozzá általában a munkáltatónál töltött idő „meghálálásaként”. Az alábbiakban áttekintjük a jogosultsági feltételeket.
Az utóbbi években a sztrájkok sűrűbben jelentek meg a kétezres évek elejéhez képest. Szakszervezetként és munkavállalóként azonban érdemes odafigyelni az apróbb kérdésekre is, tekintve, hogy egy jogellenes sztrájk komoly szankciókhoz vezethet.
Átmeneti, pár napos munkák esetén a magas közterhek arra csábíthatják a munkáltatókat, hogy inkább bejelentés nélkül foglalkoztassák munkavállalóikat. Ezt elkerülendő alkotta meg a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait.
Gyakran előfordul a mindennapjainkban, hogy a munkáltató megkéri a munkavállalóját arra, hogy szállítson el valahova egy elég magas összeget vagy akár szedjen be egy rendezvényen pénzt. A munkavállalónak ilyenkor nincsen egyszerű dolga, hiszen a rábízott pénz tekintetében fokozott figyelmet kell tanúsítson a munkavállalói kárfelelősség szabályai szerint.
2018 novemberében – a tavalyi évhez hasonlóan – a nyugdíjprémiumra, valamint az egyszeri juttatásra jogosultak megkapták az év végi juttatásukat. Az alábbiakban a nyugdíjprémium jogszabályi hátterét, annak kialakulását, valamint a nyugdíjprémiumra és az egyszeri juttatásokra vonatkozó jelenlegi gyakorlatot mutatjuk be.
A munkáltató számos esetben nem mondhat fel a munkavállalónak. Ilyen eset például az, amikor a munkavállaló várandós. Évtizedeken keresztül vitát generált a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a munkáltató a várandósságról nem tudva mond fel a várandós nőnek.
